Távmunka alkalmazottként

Amennyiben a munkavállaló egy hagyományos munkahelyen alkalmazotti viszonyban dolgozik, és szeretne rugalmasabb módon, részben vagy egészben inkább otthonról (vagy a közeli teleházból) bedolgozni, a következő kérdéseket kell átgondolnia:

- Mennyire biztos az állásom a cégnél? Szeretnék-e ezt az állást megtartva táv-dolgozni?

Amennyiben valaki alkalmazott, saját vállalatánál próbálja meggyõzni fõnökét arról, hogy a távmunka kölcsönösen előnyös munkamódszer lehet. Jó esetben a cég eszközöket is adhat a dolgozóknak a távmunkához, illetve átvállalja a költségek (pl. telefon, Internet előfizetés) egy részét. Sok függ attól, hogy a dolgozó milyen pozícióban, illetve mennyi ideje dolgozik az adott vállalatnál, mennyire ismerik el a tevékenységét. Ha fontos szerepet játszik a cég gépezetében, akkor munkáltatóját nagyobb eséllyel tudja meggyõzni, hogy a távmunka keretében ugyanúgy, sőt akár hatékonyabban is végezheti munkáját, ha hetente egy-két alkalommal vagy folyamatosan otthonról dolgozhat.

- Elméletileg, illetve a gyakorlatban átvihetõ-e jelenlegi munkám távmunkába?

Többnyire azok munkák alkalmasak a távmunka végzésre, melyek személyes megjelenés nélkül is végezhetõk, tehát a megbízás és a teljesítés is történhet a hálózaton keresztüli adatátvitel formájában. Íme felsorolásképpen - a teljesség igénye nélkül - néhány távmunkában végezhetõ tevékenység: adatfeldolgozás, adatgyûjtés, adatrögzítés, adminisztráció, audio anyagok gépelése, digitalizálás, értékesítéssel kapcsolatos ügyintézés, hirdetés figyelés, korrektúra, levelezés, sajtófigyelés, szövegfeldolgozás, szövegszerkesztés, telefonon keresztüli adatgyûjtés, telefonügyelet, titkárnõi/asszinsztensi munka, ügyfélszolgálat, ügyvitel, adatbázis programozás, hálózat fejlesztés, hálózat felügyelet, programozás, rendszer elemzés, rendszergazda szolgálat, szoftver lokalizálás, szoftverfejlesztés, távdiagnosztizálás, távfelügyelet, rendszer analizálás, adatbázis fejlesztés, adótanácsadás, arculattervezés, befektetési tanácsadás, elemzés, fejvadászat, filmfeldolgozás, fordítás, tanácsadás, írói munka, önéletrajz készítés, képfeldolgozás, kiadványszerkesztés, könyvelés, közvélemény kutatás, információkutatás, lektorálás, telemarketing, mérnöki munkák, minõségellenõrzés, pénzügyi tanácsadás, piackutatás, PR tevékenység, szakírás, szövegírás, távoktatás, tervezés, tõzsdei tevékenység, újságírás, publicisztika, weblap tervezés, web-programozás, web-marketing, stb.

- Mennyire felkészült munkáltatóm a távmunkára?

Létezik-e a cégnél jól mûködõ email rendszer, esetleg intranetes hálózat? Van-e a cégnek stratégiája a távmunka alkalmazására? Megfelelõ-e az információs és a technológia környezet a folyamatos távmunka kapcsolathoz? A megfelelõ technikai eszközökön túl szükség van olyan kommunikációs megoldásokra (pl. rendszeres vállalati körlevelek, hírlevelek, tájékoztatók, esetenkénti személyes találkozók, összejövetelek), melyek képben tartják a dolgozót és csökkentik az elszigeteltség érzését. A dolgozó igényli, hogy a munkáltató rendszeresen jelentkezzék és jelezze, hogy még változatlanul számít munkájára, illetve visszajelzést küldjön az elkészült munka értékelésére vonatkozóan.

- Mennyire felkészült fõnököm, illetve munkatársaim a távmunkára?

A távmunka alkalmazása vagy elutasítása többnyire a felelõs cégvezetõ véleményén, döntésén múlik. Ha a cégvezetõ nyitott az új, rugalmas módszerek bevezetése iránt, tisztában van annak elõnyeivel és ismeri a távmunkával járó stratégiai teendõket, megvalósítható az átállás. Azok a típusú vezetõk, akik számára fontosabbak az eredmények, mint saját hatalmuk érvényesítése, könnyebben elfogadják a táv-menedzselés gondolatát, és képesek is azt megvalósítani. Figyelembe kell venni, hogy mennyire bevett szokás a cégnél az email használata, így megvalósulhat-e a fõnökkel illetve a kollégákkal az emailen keresztül a szükséges rendszerességû kommunikáció illetve hatékony team munka?

A munkaadók meggyõzésének stratégiája

A távmunka elterjedésének mindennél nagyobb gátja a rugalmatlan menedzseri gondolkodás, a változtatni tudás hiánya, a megszokáshoz való ragaszkodás, az új munkamódszerektõl, az ismeretlentõl való félelem. A vezetõk többsége nem szereti az úttörõ feladatot, szívesebben alkalmazza máshol már bevált megoldásokat. Mivel többségük semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik a távmunka technológiai és szervezeti megvalósítását illetõen, kényelmesebb számára a megszokott munkamódszerekkel tovább dolgozni, mint újakkal kísérletezni.
Mivel azonban a távmunka iránti érdeklõdés többszörösen meghaladja a távmunkaadók által felajánlott lehetőségek számát, ezért a távmunkások rákényszerülhetnek arra, hogy kezdeményezzenek, elébe menjenek a távmunkának és a munkaadókat valamilyen módon meggyõzzék a távmunka kölcsönös előnyeirõl.
Ennek érdekében a dolgozó, vagy a dolgozók egy csoportja felléphet vállalaton belül annak érdekében, hogy a feladatok egy részén otthon, vagy a számára kényelmes helyen dolgozhasson.

A meggyőzés stratégiája a következõ lehet:

    • Olyan vezetõt keressünk meg, aki szemléletében rugalmas, ismeri a korszerû kommunikációs technológiát, (minimum: van email címe) és ezeket az eszközöket munkájában naponta alkalmazza. Ideális távmunka-menedzser lehet az a vezetõ aki az Internet lehetõségeit felismerte, mindennapi munkájában használja, nem idegenkedik a hálózattól, a korszerû technológiák alkalmazásától. Az eredménycentrikus vezetõnél van esélyünk, a konzervatív, autokrata főnöknél inkább ne próbálkozzunk.

 

    • A munkaadó (és ne a munkavállaló) oldalán jelentkezõ elõnyökre építsük érvrendszerünket! Alapozzuk meg érvekkel, miért jó munkaadónknak a távmunkára való áttérés: hangsúlyozzuk a hatékonyság-növelõ és költségcsökkentõ tényezõket. A direkt gazdasági elõnyök mellett a "puhábbak" is fontosak lehetnek a cég számára: többek között ha általa elégedettebbek, hûségesebbek lesznek dolgozói.

 

  • Kérjünk próbaidõt. A távmunkát elõször csak "kicsiben", pl. egy-két hónapig rendszeresen egy héten egy nap otthoni munkavégzés bevezetésével kezdjük. Ha erre sem kapjuk meg a fõnök beleegyezését, kár a dologról tovább beszélni. Ha sikerül a távmunkát így elkezdeni, és pozitív eredmények mutatkoznak, a vezetõ felismeri az elõnyöket, akkor várhatóan önmagától is bõvíti majd a lehetõségeket.

És ha ez megvan, jöhet a neheze!

Személyi feltételek

Mindenkinek, aki távmunkára adja a fejét, fel kell tennie és megnyugtató módon meg kell válaszolnia az alábbi kérdésözönt:- Mennyire felkészült a családom, környezetem, mennyire alkalmas az otthonom a napi munkavégzésre?

Van-e otthonomban egy olyan hely, ahol zavartalanul és kényelmesen dolgozhatom, illetve fordítva, ha a családommal akarok lenni, el tudok-e szakadni a munkától? Legideálisabb, ha a távmunka helyéül külön dolgozószoba szolgál, melynek ajtaja bezárható. Ez egyszerre védi a munkával kapcsolatos iratokat, gépeket, ugyanakkor a munka végeztekor egyszerûen lehetõvé teszi a visszatérést a magánélethez. Kisebb lakásban elkerülhetetlen a privát és munka területek összemosódása, itt a közös háztartásban élõkkel szükséges már elõre kialakítani a játékszabályokat annak érdekében, hogy mind az otthoni munka mind a családi élet viszonylag zavartalan maradhasson.

Sokan elfelejtik, hogy ezen áll vagy bukik sok minden, ez a távmunka egyik leggyakoribb buktatója. Meg tudjuk találni az egyensólyt az otthon végzett munka és magánéletünk, a családi életünk között? Extrém esetben ugyanis a kettõ akát lehetetlenné teheti egymást. Tehát indulásból gondolni kell erre, fel kell állítani azokat a szabályokat, amiknek a betartásával mindkét dologra megfelelõ idõ és tér jut, és nem mennek egymás rovására.