Gopher &és WWW

Ezek az eszközök sokkal "kíméletesebb" módon használják a hálózatot (különösen akkor, ha egy kliens programot futtatunk hozzájuk a gépünkön), mert csak arra az idõre építik ki a kapcsolatot a távoli géppel, amennyi a kért információ letöltéséhez kell. Ugyanakkor könnyû kezelésük és a nagyméretű multimédia anyagok terjedése miatt egyre nagyobb hálózati forgalmat okoznak. Ráadásul teljesen elrejtik a felhasználó elõl a használt számítógép típusát és helyét, csábítanak a különösebb cél nélküli böngészésre, s egyes népszerû szolgáltató gépeken -- melyekre nagyon sok hivatkozás mutat -- elviselhetetlenül nagy terhelés keletkezhet miattuk.

 Ha lehetőségünk van, mindig használjunk saját kezelőprogramot a Goperhez vagy a Webhez. Bár vannak telnettel hívható, nyilvános kliensek is, de az ilyeneket engedjük át azoknak, akik csak így tudnak hozzáférni ezekhez az Internet rendszerekhez. A különbözõ gépekre és operációs rendszerekre készült kliens programok ingyenesen letölthetõk és használhatók, s több szolgáltatást nyújtanak, mint egy nyilvános kliens.

 Használjuk ki a kliensekbe beépített "könyvjelző" (bookmark) funkciót, mert így a gyakran használt, kedvenc szolgáltatóink és információforrásaink eléréséhez nem kell minden alkalommal az összes odavezetõ menüt vagy WWW oldalt letöltenünk.

 Idõnként vessünk egy pillantást az éppen lekérni kívánt file elérési útvonalát és méretét mutató sorra (vagy nyomjuk meg az "=" gombot, ha nem látszik a képernyõn) és vitassuk meg magunkkal, hogy érdemes-e belekezdeni a letöltésébe. Különösen érdemes ezt például a Veronica keresések eredményénél megtenni, ahol nagyon különbözõ gépekrõl származó állományok kerülnek egymás mellé egy menüben, s sokszor ugyanaz a file több helyen is megvan.

 S végül egy jó tanács a Gopher és WWW szolgáltatásokat fejlesztõk számára: a különösen nagy méretû állományokat illik valahogy jelezni (mert nem minden kliens tudja még a file méretét megmutatni) és esetleg egy kisebb, egyszerûbb változatot is mellékelni belõlük azoknak, akik csak lassúbb vonalakon férnek hozzá a hálózathoz. 

IRC, MUD és egyéb élvezetes dolgok

Sok rendszergazda és intézményi vezetõ a hálózatok céljával való visszaélésnek, az erõforrások pocsékolásának tekinti az online csevegést és játszadozást, a humoros vagy szexuális témájú anyagok terjesztését. Ezek a dolgok azonban soha nem irthatók ki teljesen, sõt hozzájárulnak ahhoz, hogy a kibervilág emberibb és szórakoztatóbb legyen. De lehetõleg "diszkréten" kell õket csinálni; úgy és olyan idõpontban, hogy ne zavarjuk vele azokat, akik dolgozni szeretnének a hálózaton (pl. itt is érdemes kliens programokat használni, ha lehet, és olyan szerver gépekhez kapcsolódni, ahol nincs csúcsidõ).

 Még sok tilalomfát lehetne felállítani és sorolni az illemszabályokat, de általában a "józan ész" elegendõ ahhoz, hogy az ember különösebb botlások nélkül eligazodjon a hálózatok virtuális világában. A legfontosabb ökölszabály ennyi: "Lehetõleg ne bosszants másokat!"