Netszleng

A kezdõ hálózathasználók gyakran érzik úgy magukat, mint egy külföldi városban sétáló, a helyi nyelvet nem ismerő turista - még a boltok cégtáblái sem érthetõek. Például nem egy hazai intézményi információs rendszerben mindjárt a kezdõ képernyõn ilyeneket lát az ember: "OPACs", "Jughead Searches", "NetNews", vagy éppen "Magyar Pocok". És nemcsak a szolgáltatások nevei talányosak, hanem az elektronikus levelek is tele vannak rejtélyes szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és furcsa hieroglifákkal, mint például ez: ;-)

A rengeteg különös szónak egyrészt az az oka, hogy a kibervilág (Cyberspace) legtöbb alkotóelemének és jelenségének nincs megfelelõje a valódi világban (Real World), s hát valahogy el kell nevezni őket. Másrészt a szlengnek mindig van egy olyan szerepe is, hogy segít összetartani az illetõ szubkultúrát - a közösség tagjai errõl ismerik fel egymást, s kifejezi a közösnek vélt értékeket és élményeket. A tolvajnyelvet nem ismerõk automatikusan kizárják magukat ebbõl a világból, vagy legalábbis könnyen felismerhetõkké válnak. Egy elektronikus levél nyelvezetébõl és írásmódjából többnyire elég nagy biztonsággal megállapítható, hogy a küldõje mióta van a hálózaton.

A hálózati fejlesztõk (hackers) és felhasználók (users) nyelve rengeteg rövidítést tartalmaz (ennek egyik magyarázata az lehet, hogy így mindenkinek kevesebbet kell gépelnie), de még ezek mögött is néha szellemes elnevezések húzódnak meg (pl. VERONICA = Very Easy Rodent-Oriented Net-wide Index to Computerized Archives, vagyis a gopher nevû rágcsálóról elnevezett hálózati információs rendszerben nagyon könnyû keresést biztosító nyilvántartás; vagy BUTELLA = BUTított ELektronikus Levelezõ Automata). A betûszavak mellett sok szakkifejezés szivárog be a hálózati nyelvbe a számítástechnika területérõl (pl. router = a hálózati forgalmat irányító eszköz; vagy baud = az adatátviteli sebesség mértékegysége). Más szavak egész hétköznapinak hangzanak, de a hálózathasználók (networkers) számára teljesen mást jelentenek (pl. list = elektronikus levelezõcsoport; host = hálózati szolgáltató gép; flame = dühös hangú e-mail üzenet). S végül nagyon sok játékos elnevezéssel is találkozhatunk (pl. snail mail = nem elektronikus, vagyis "csigalassú" posta; netiquette = hálózati illemtan).

Mivel a nemzetközi hálózatok nyelve alapvetően az angol, így a szakkifejezések is szinte mind angol eredetûek. Azért vannak "nyelvújító" törekvések is egyes fogalmak magyarítására (pl. GYIK vagyis Gyakran Ismételt Kérdések = FAQ; fényposta vagy fénypost = e-mail; Pocok = Gopher).

A smiley vagy emoticon nevû karakteres rajzokat viszont minden nyelven könnyű megérteni, s gyakran használják õket elektronikus levelekben és egyéb szövegekben szerzõjük érzelmeinek jelzésére (pl. :-) = az író csak viccel; vagy 8-( = az író szemüveges és szomorú). Ezeket a jeleket természetesen félrefordított fejjel vagy monitorral kell nézni és külön "mûvészeti ág" alakult ki hozzájuk (pl. *-=|8-D = bohóc), sõt van már smiley-készítõ verseny és nyomtatott(!) szótár is.

Itt most nincs hely a több száz smiley és hálózati szakkifejezés felsorolására, de az utolsó fejezetben található néhány ajánlott irodalom és értelmező szótár, melyekből kiindulva el lehet kezdeni a netszleng szórakoztató és gyorsan változó világának megismerését.