A HTML nyelv referenciája

A Web általános kliens-szerver hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy HTTP-szerver program fut, amely a böngésző kliensek által küldött kéréseknek megfelelően elküldi a kért információt a kliens gépére. Minden információ kérés és az arra adott válasz különálló tranzakció. A kapcsolat minden esetben csak kérés és a válasz idejére jön létre. A felhasználó a dokumentumba beépített tetszőleges kapcsolat felhasználásával folytathatja a böngészést.

Ma már gyakorlatilag minden platformon létezik olyan alkalmazás, amellyel HTML dokumentumokat lehet megjeleníteni. Ez a tény igen nagy jelentőséget ad a HTML nyelvnek. A legelterjedtebb böngészők közül a Netscape Navigator és a Mozilla többplatformosak, valamint a Microsoft Internet Explorer (mely csak Windows és Mac platformon létezik). A hipertext mint adat- és információforrás a számítástechnika, az Internet és az információ-áramlás rohamos fejlődését idézte elő.

A HTML (Hyper Text Markup Language) arra készült, hogy segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehessen készíteni. A nyelv alkalmas arra, hogy logikai kapcsolatokat hozzunk létre dokumentumok között, vagy dokumentumon belül, valamint képes kezelni a dokumentum és a felhasználó közötti integrációkat. A hipertext alapötlete az, hogy egy folyamatos szövegben el lehet helyezni olyan kereszthivatkozásokat, amellyel a szöveg tetszőleges részére lehet ugrani, majd visszaugrani arra helyre, ahol megszakítottuk a folyamatos olvasást. A hipertext dokumentum hálózaton történő átvitelekor ASCII karakterekből álló fájl átvitele történik, melyben nincs semmilyen vezérlő karakter, hanem ú.n. vezérlőjelek vannak benne (markup tags), amelyek biztosítják, hogy a dokumentum megfelelő formában jelenjen meg a képernyőn, illetve leírják a beillesztett képek és kapcsolódó dokumentumok (link) helyét.

Ezekkel az ú.n. „linkekkel” (magyarul inkább élőkapocsnak nevezzük) dokumentumokon belül, vagy különböző dokumentumok között lehet vándorolni. A dokumentumok, illetve ezek egyes részei közötti kapcsolatok magába a szövegbe épülnek be megjelölt szavak és grafikus elemek formájában. Amikor ezeket a felhasználó egérrel kijelöli (rájuk kattint), akkor a rendszer automatikusan létrehozza a kapcsolatot, és a kapcsolt dokumentumot, vagy grafikát megjeleníti a képernyőn. A kapcsolt dokumentumot a továbbiakban, mint „új dokumentumot” kezeli a rendszer. Az új dokumentum is tartalmazhat további élőkapcsokat, amelyek a dokumentumon belülre, vagy azon kívülre mutatnak, így bárhol lehetnek az Interneten.

A Web úgy is tekinthető, mint egy dinamikus információ-tömeg, amelyben a hipertext segítségével indexek és logikai kapcsolatok vannak. Ennek eredményeként egy adott információ a hálózat bármely részéről megszerezhető akár több úton keresztül. Minden információs egység (kép, grafika, animáció, szöveg) forrásként jelenik meg a hálózaton, melyekre olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni az adott forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni az adott forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator – Egységes Forrás Azonosító) adja meg.

Egy HTML fájl tetszőleges szövegszerkesztővel elkészíthető, ha az adott szövegszerkesztő képes sima szöveget menteni. Az így elkészített dokumentumoknak az a legnagyobb előnye, hogy semmilyen felesleges adatot nem tartalmaznak. Az Internet rohamos fejlődésével a HTML dokumentumok elkészítésének igénye jelentősen megnőtt, ezért az egy-egy oldal készítésére fordítható idő ennek arányában lecsökkent. Megjelentek a különböző honlap fejlesztői környezetek, amelyekkel gyorsan, nagy tömegben lehet HTML dokumentumokat készíteni viszonylag kevés ismerettel. Ezekkel gyakorlatilag mindenki elkészítheti saját Web-oldalát, vagy inkább honlapját. Nagy előnye ezeknek az alkalmazásoknak a gyorsaság. Ugyanakkor azt az árat kell fizetnünk ezért, hogy a dokumentum mérete nem lesz optimális, mert olyan felesleges kiegészítő információkat is tartalmaz, amelyeket a hagyományos szövegszerkesztőkkel készített dokumentumok nem tartalmaznak. Különösen hírhedt ebből a szempontból a Microsoft Frontpage. Többek között ennek közönhető, hogy az igazán igényes honlapok még ma is meglehetősen sok "kézimunkát" tartalmaznak.

Vissza
Előre