Szótár - A

adapterkártya: Ezt a speciális perifériakártyaként kapható eszközt, az adapterkártyát, a hálózat állomásaként használni kívánt valamennyi személyi számítógépbe beépítik. Az adapterkártya tartalmazza a logikai kapcsolatvezérlést, és a közeghozzáférést vezérlő funkciókat megvalósító hardvert és förmvert (firmware).

adási ablak: A csúszóablakos protokollban minden egyes kimenő keret egy 0-max (az ábrán: 0-7) közötti sorszámot kap. A lényeg az, hogy a sorban elküldendő keretek sorszámaiból egy aktualizált listát tart fenn az ADÓ. A listában szereplő sorszámú keretek az adási ablakba (sending window) esnek. Az ADÓ adási ablakában az elküldött, de még nem nyugtázott keretek vannak. Mikor egy nyugta megérkezik az ablak alsó fele feljebb csúszik, lehetővé téve újabb keret elküldését. Nem kell a kereteket egyenként nyugtázni, ha pl. az ADÓ az 1-es sorszámú keretre kap nyugtát, ez azt jelenti, hogy nyugtázott a 6,7,0,1 keret. (ld. ábra). Mivel a kereteket esetleg újra kell adni, ezért az ablakban lévő kereteket ismételt adásra készen memória-pufferekben kell tartani. Az ADÓ ezenkívül az ablakban lévő minden keret elküldésétől eltelt időt nyilván tartja, és ha ez egy értéknél (timeout) nagyobb, akkor újra adja.

adat: Alapvetően adatnak nevezünk minden információt, amely a környezetünkben van és meghatározott tulajdonságokkal és kapcsolatokkal rendelkezik. A számítástechnikában kettős értelemben használják: a számítógépes állományok meghatározott részét nevezik adatnak (mindent, ami nem program). Szokásos azt is mondani, hogy minden adat, amit a számítógépek feldolgoznak. A másik értelmezés szerint az adat mindaz, amivel a számítógépek a kommunikációjuk során foglalkoznak. Ezek szerint két fajtája létezik: kimenő és bemenő adat.

adatátviteli sebesség: az időegység alatt átvitt bitek száma. Ezt célszerű bit/s-ban (bps) mérni. Az átvitelt jellemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baud-nak nevezünk.

adatbit: Jellemzően az aszinkron adatátvitelnél használatos fogalom. Az adatok (amelyeket a számítástechnikában bitekkel kódolnak) aszinkron átvitele esetén (ilyet használnak például a modemek is) a byteban lévő minden bit egyetlen vezetéken keresztül halad. A bitek közül a tényleges adatot jelentőket nevezik adatbiteknek (ezek száma 7 a szöveges állományok, illetve 8 a programok átvitelekor). Ahhoz, hogy a fenti módon kommunikáló számítógépek meg tudják állapítani, hogy az adatbitek egyik csoportja hol végződik, és hol kezdődik a másik, adott számú adatbitet stopbitnek kell követnie. Ezek pontos számát az adatátviteli sebességtől függően kell megállapítani.

adatkapcsolati réteg (data-link layer): Ez a réteg az OSI modellben a fizikai réteg felett helyezkedik el. A feladata abban áll, hogy biztosítsa: az adó oldali adatok a vevő oldalra is adatként jussanak el, és ne legyen belőle értelmetlen jelek sorozata: szemét. Ezt úgy valósítja meg, hogy az adatokat egyértelműen azonosítható adatkeretkre tördeli szét, ellátja a szükséges vezérlőbitekkel, majd sorrendben továbbítja azokat. A vevő oldal pedig a kapott kereteket megfelelő sorrendben összeállítja. Az adó oldal ezenkívül még a vevő által küldött nyugtázásokat is feldolgozza.

address: Angol szó, jelentése: cím. Az Interneten belül a számítógépeket, illetve a számítógépes erőforrásokat azonosító cím. A kapcsolódó gazdagépek (hosztok) millióinak egyedi IP címe, az Internet felhasználóinak pedig egyedi e-mail címe van, amely lehetőséget ad arra, hogy a levelesládákba elektronikus üzenetet lehessen küldeni. Az ilyen címeket a domén (domain) nevek rendszerének - másképpen tartományi névrendszernek - megfelelően használhatjuk.

aktív illesztő: jelismétlőként vagy más néven jelregenerálóként is működik, azaz a beeső fényjelet villamos jellé alakítja, majd az ADÓ részén ezt LED dióda segítségével felerősítve továbbsugározza. Mivel a regenerálás folyamán a kábelen haladó fényjel villamos jelként is megjelenik, ezért ez közvetlenül elektromos jelillesztésre is felhasználható.

alapsávú koaxiális kábel: digitális jelátvitelre alkalmazzák. Az alapsávú koaxiális kábeleket leggyakrabban helyi számítógép-hálózatok kialakítására alkalmazzák. Az alapsávú koaxiális kábelek jellemző maximális adatátviteli sebessége 100 Mbit/sec 1 Km-es szakaszon. Az átviteli sávszélesség nagymértékben függ a távolságtól. Tehát kisebb távolságon nagyobb sebesség is elérhető. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet.

aldomén: IP címzési rendszernél a domén-név altartomány részét aldomén-nek ill. subnet-nek is nevezik.

alkalmazási réteg: (application layer): Mivel ez kapcsolódik legszorosabban a felhasználóhoz, itt kell a hálózati felhasználói kapcsolatok megoldásait megvalósítani. Mivel számos termináltípust használnak a hálózati kapcsolatokban, amelyek természetesen kisebb-nagyobb mértékben egymástól eltérnek, ezért egy hálózati virtuális terminált definiálnak, és a programokat úgy írják meg, hogy ezt tudja kezelni. A különböző típusú terminálok kezelését ezek után egy olyan kis — a valódi és e hálózati absztrakt terminál közötti megfeleltetését végző — programrészlet végzi. Másik tipikus, e réteg által megvalósítandó feladat a fájlok átvitelekor az eltérő névkonvenciók kezelése, az elektronikus levelezés, és mindazon feladat, amit internet szolgáltatásként ismerünk.

alkalmazás szerver: Olyan kiszolgáló-program, amelyik nagy erôforrás-igényes alkalmazásokat oszt meg számos kliens között. A korábban ismert kétszintes (two-tier) kiszolgáló-kliens rendszerekben többnyire csak az adatokat osztották meg a kliensek a kiszolgáló segítségével. A többszintes (multitier) kiszolgáló-kliens rendszerek átveszik az erôforrás-igényes alkalmazásokat a kliens oldaláról, és áthelyezik egy köztes szintre, az alkalmazás szerverre. Ezzel egyszerűbbé teszik az alkalmazások fejlesztését, és emelett hatékonyabbak, gyorsabbak is.

állományátvitel: A hálózatok öszekapcsolása (internetworking) által lehetővé vált egyik legfontosabb, az egymással összekötött számítógépek között az állományok átvitelét megvalósító szolgáltatás. A technikai, megvalósítási részleteket minden esetben egy állományátviteli protokoll írja le. A szolgáltatás igénybevételéhez mind a fogadó, mind a küldő számítógépnek ugyanazon állományátviteli protokoll követelményeinek megfelelő programot kell futtatnia, amelyek az adott állományátvitelt vezérlik.

állományátviteli protokoll: Olyan protokoll (egyfajta szabvány), amely egymással kapcsolatban álló két számítógép között az adatok átvitelét vezérli. A protokoll szükségessége abban is rejlik, hogy az adatok átvitele hibajelenségek felmerülése esetén is zökkenőmentesen végbemehessen. A modemek a legelterjedtebben a Kermit, Xmodem, Ymodem és Zmodem nevű állományátviteli protokollokat használják.. Az Internet nagysebességű vonalain az állományok átvitelét a File Transfer Protocol vezérli.

AMI - Alternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható.

AMI kódolás

anonymous ftp: Vannak mindenki számára elérhető ún. nyilvános elérésű gépek (persze miután egy ftp programmal, amivel megadtuk a célgép nevét, feljelentkeztünk a gépre), amelyekre természetesen nem kell account-tal rendelkezni, ez az ún. anonymous ftp. Az ilyen gépekre bejelentkezve bejelentkező (login) névként az "anonymous" szót kell begépelni. A rendszer ekkor arra kér, hogy jelszóként a saját e-mail-címünket adjuk meg, ez sokszor gyakorlatilag nem kötelező, kizárólag statisztikai célt szolgál. Ezek után a távoli gépet, pontosabban annak nyilvánosan elérhető könyvtárait láthatjuk, és a következő legalapvetőbb ftp parancsok mind használhatóak: dir, cd, get, mget, put, mput, asc, bin.

ANSI: American National Standards Institute (Amerikai Szabványügyi Hivatal)

applet: Az applet olyan Java nyelven megírt programot (programocskát) jelent, amelyet HTML oldalba (honlap) ágyaztak be. Ezek végrehajtását a Java nyelvet értő - appleteket futtatni képes - böngészőprogramok végzik. Az appletek többek között képesek:

áramhurok: az adó és a vevőoldal mindkét irányban egy hurkot alkotó vezeték-párral van összekötve. Az ADÓ 1 állapotként 20 mA-es áramot küld át hurkon amit a VEVŐ érzékel (áramgenerátorosan tápláljuk a hurkot.). Az információt az áram megléte, illetve hiánya hordozza. (1-van áram, 0-nincs áram). A maximális sebesség 9600 bit/s, a maximálisan áthidalt távolság 1000 m lehet. Ezen távolságon belüli egyszerű, gazdaságos megoldás, főleg pont-pont összeköttetés esetére.

arbitráció: közösen használt csatorna használatának megoldása

archie: A Telnet protokoll egy nyilvánosan használható változata. Az anonymous ftp-vel elérhető fájlok keresésére használható adott név, vagy névrészlet alapján. Az archie szerverek folyamatosan figyelik az ftp-vel elérhető szervereket egy adott régóiban, és az elérhető könyvtárakat a bennük lévő fájlok neveivel együtt, egy folyamatosan frissített adatbázisba helyezik. Az archie kezelése egyszerű, csak be kell írni a kulcsszót, ami alapján keresünk, és egy listát kapunk arról, milyen néven mit talált az archie a saját adatbázisában. Használatához egy archie szerverhez kell kapcsolódnunk, és az általa különféle ftp szerverekről összegyűjtött és folyamatosan frissített adatbázisban kereshetünk. A bécsi egyetem archie-szerverére a

telnet archie.univie.ac.at

paranccsal kapcsolódhatunk. Az archie elérhető levelezéssel is. Ilyenkor az

[email protected]

címre kell levelet küldeni, levél törzsébe a find kulcsszó után kell a keresett részt beírni. Az eredménylistát saját e-mail címünkre fogjuk megkapni.

ARP: Minden számítógépnek a hálózaton van egy táblázata, amelyben felsorolja, hogy milyen Ethernet cím milyen Internet címnek felel meg. Ennek a táblázatnak a karbantartását a rendszer egy protokoll, az ARP (Address Resolution Protocol - címleképezési protokoll) segítségével végzi.

ARPA: Advanced Reasearch Projects Agency (továbbfejlesztett kutatási projektek hivatala)

ARPANET: Az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében (Advanced Research Project Agency) a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat, amely 1969 decemberétől állt az egyetemek és a kutatóintézetek rendelkezésére. A fejlesztés célja a különböző katonai és kutatói szférák közötti nagysebességü kommunikáció megteremtése volt.. Ez a projekt - és a később ebből megszületett hálózat - adta a mai Internet technikai megvalósításának alapját.
Az 1960-as évek végén a Bolt, Beranek és Newman nevű cég nyerte meg a hálózat megépítésére kiírt pályázatot. Megtervezték a mai útvonal-választók (router) elődjét, majd ezeket az USA négy egyetemén (3 Kaliforniában, 1 Utahban) üzembe is helyezték. 1969 szeptember 2-án megszületett az ARPANET, amelyet akkor még telefonvonalak kötöttek össze.
Mivel a számítógépes kommunikációban sokszor fordul elő az, hogy egy-két percig rengeteg a feldolgozni való adat, majd jó sokáig szinte semmi sem történik, ezért nem igazán szerencsés, ha két számítógép folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a problémának a feloldására irányultak a korai kutatások, majd így került kifejlesztésre az úgynevezett csomagkapcsolt hálózat. Ebben az esetben a kommunikáció úgy történik, hogy az adatokat kissebb csomagokra bontják, amelyek mindegyikét megfelelő azonosítással látják el (küldő címe, célállomás címe, stb.) Ezeket a csomagokat aztán a hálózat lebontja bitek sorozatára, amit a számítógépek a vonalra tesznek. A célállomások a bitekből és a csomagokból felépítik az eredeti üzenetet.
Az ARPANET fejlesztését erősen befolyásolták katonai célok is. Egyrészt hardver-független protokollok, másrészt olyan hálózat kifejlesztését kívánták, amely egy esetleges csapásmérő támadás után is üzemképes marad. A sikeres kutatómunka eredményét egy 1978-ban végrehajtott teszttel mutatták be, amelyben egy kaliforniai autópályán haladó kamionban elhelyezett számítógép rádióhullámok segítségével küldött adatokat egy közeli gazdagéphez. Az adatok az ARPANET-en keresztül az Egyesült államok másik felébe, majd onnan egy műhold közvetítésével Londonba jutottak.
Az ARPANET-et eredetileg csak az állományok átvitelére fejlesztették ki. A felhasználók azonban hamarosan elektronikus levelezést és levelezési listákat követeltek és kaptak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ARPANET a tudományos együttműködés és haladás szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. Mivel azonban a hálózatot csak a Védelmi Minisztériummal szerződésben álló intézmények használhatták, ezért megoldást kellett keresni a többi egyetem számára is. 1983-ban, amikor a hálózatról leválasztották a katonai jellegü részt (MILNET), egyfajta internet alakult ki, amelynek gerincét az ARPANET adta. Azonban a probléma továbbra is fennállt, mert az ARPANET eredetileg a Védelmi Minisztérium hálózata volt. Ezért az 1980-as évek vége felé a National Science Foundation létrehozta az NSFNET hálózatot, amely az ARPANET-et váltotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megszünt.

ASCII karakter: Az ASCII rövidítés az American Standard Code for Information Interchange (=Amerikai szabványos kód az információ kölcsönös cseréjére) kifejezés rövidítése. Az ilyen módon kódolt bitcsoportokat ASCII karaktereknek nevezzük. Az ASCII az angol ábécé minden betűjéhez, számjegyéhez, írásjeléhez egy-egy 7 bites számot (egy hétjegyű, kettes számrendszerbeli számot) rendel hozzá. Az ékezetes karaktereket nem tartalmazza, ezért használata nyelvileg korlátozott, viszont minden számítógép megérti.

ASCII karakterek

aszinkron átvitel: Olyan adatátviteli mód, amikor a két kommunikáló fél nem használ külön időzítő jelet, ellentétben a szinkron átvitellel. éppen ezért szükséges az átvitt adatok közé olyan információ elhelyezése, amely megmondja a vevőnek, hogy hol kezdődnek az adatok (mikor küld adatot az adó fél). Ezt a problémát a stopbitekkel oldják meg: minden karakter (nyolc bit) elé és mögé egy-egy bitet ragasztanak, amelyek miatt egy karakter átviteléhez ezért nem 8, hanem 10 bit szükséges.

átjáró (gateway): Hálózatok összekötését a legtöbbször nem elegendő egyszerűen kábelekkel megoldani: a különböző protokollokat használó hálózatok egymással való kommunikációjához más eszközök is szükségesek, amelyek a protokollokat értelmezni tudják. Ezek egyike az átjáró: olyan hálózati eszköz, amely két különböző felépítésű számítógép-hálózatot köt össze. Mivel a különböző hálózattípusokban az állomások eltérő módon számozottak, ezért a köztük lévő adatforgalom biztosításához az egyes hálózatoknak is rendelkezniük kell címmel, hogy az üzenetek a megfelelő hálózatra jussanak. Az átjáró lehet akár egy erre a célra felállított külön számítógép, de lehet csak egy program is, amely olyan számítógépen fut, melyet a két kommunikálni kívánó hálózatba kötnek. A korai időkben az angol nyelvű irodalomban a gateway (átjáró) kifejezést használták a router (útvonal-választó) elnevezés helyett is: tehát olyan állomásokat értettek ez alatt, amelyek az Internet hálózaton belül irányították az adatokat.

ATM: Asynchronous Transfer Mode. Az ATM-et VBR típusú adatátvitelre tervezték. A követelményeket kielégítendő, az ATM aszinkron időosztásos multiplex adatátvitelt használ, viszonylag kis méretű csomagokkal. A csomagok 53 oktet (oktet=8 bit) hosszúak, ebből mindössze 5 oktet a fejléc és 48 oktet az információ. A fejrész tartalmazza a csomagot vivő virtuális kapcsolat adatait. Az információs mező rövid, így a pufferek a kezelő pufferek méretei kicsik lehetnek. Az elérhető adatátviteli sebesség nagyobb 1 Gbit/s-nál, jellegénél fogva ISDN kommunikáció átvitelére alkalmas.

átvilágítás:(security audit) minden hálózati adminisztratív tevékenység naplózódik, ezt csak lekérdezni lehet, törléséhez speciális jogosultság kell. A Netware 4.x egyik újdonsága.

AUI: Adó-vevőkábel (AUI=Attachment Unit Interface) az ETHERNET hálózatokban. Legfeljebb 50 méter hosszú lehet, és öt különállóan árnyékolt sodrott érpárt tartalmaz.

azonosító: Egy adott szolgáltatás igénybevételének jogát biztosító karaktersorozatok együttese. A leggyakrabban ez egy bejelentkezési névnek felel meg, amellyel egy adott felhasználó arra a számítógépre jelentkezhet be, ahol felhasználóként szerepel. Az azonosítót, amely általában a bejelentkezési nevet és a jelszót együtt jelenti, a felhasználó a hálózati szolgáltatójától kapja. Ennek birtokában a minket megillető erőforrásokat használhatjuk.
e sigara modelleri elektronik sigara likitleri
Charles Floate
Vissza
Előre