Szótár - B

baud: A modemek azon működési folyamatának gyorsaságát jellemző mértékegység, amely során a modem a számítógép digitális jeleit a telefonvonal számára értelmes analóg jelekké alakítja, modulálja. Mivel léteznek olyan modemek, amelyek minden modulációval egynél több bitet tudnak küldeni, ezért a baud számszerűleg sem feltétlenül azonos az adatátvitel sebességével, amelynek a mértékegysége a bps. 1 baud a modulációsebesség akkor, ha a kommunikációs csatornán másodpercenként 1 jelváltás történik. Egy jel állhat egy bitből, de lehetséges olyan kódrendszer is, ahol egy jel több bitből áll. Ennek következtében a baud a másodpercenként átvitt hasznos jelek, míg a bps a másodpercenként átvitt összes jel számát adja meg. A kereskedelemben kapható modemeket az adatátviteli sebességükkel jellemzik. 10 baud a moduláció sebessége akkor, ha másodpercenként 10 jelváltás történik. A bináris, azaz két jelből álló jelrendszer (például a 0 és az 1 számjegy) esetében a baudot szokták a bit/s mértékegységgel együtt is használni, mivel itt a kettő számszerűleg megegyezik. Az előző példánál maradva, a 0, 1 jelek esetén a 10 baud 10 bit/s-nek felel meg (számszerűleg).

BBS: Angol rövidítés a Bulletin Board System (hírdetőtábla-rendszer) szavak kezdőbetűiből. A BBS lényegében egy adatbázis, ahova az arra jogosultak beírhatnak, és kiolvashatják az előzőleg rögzített információt. Ez az adatbázis jelenti az ott lévő programok, szövegek, hirdetések összességét. A rendszert általában egy modemmel felszerelt számítógépen helyezik el. A BBS telefonszámának ismeretében egy speciális programmal bárki felhívhatja az adatbázist. Rengeteg BBS létezik a világon, a legtöbb nagyon kicsi — egy-két telefonvonalon érhető el. A legtöbb BBS ma már korlátozott Internet hozzáférést is szolgáltat. Ebben általában elektronikus levelezés és Usenet hozzáférés található. A bérelt vonalak tarifáinak csökkenése és az ilyen rendszereken létező SLIP, illetve PPP kapcsolatok lehetősége miatt várhatóan a BBS rendszerek lesznek az olcsó publikus Internet szolgáltatás úttörői.

befulladás: Hálózati adatátvitelnél a torlódás szélsőséges esete a befulladás (lock-up). Ez olyan, főként tervezési hibák miatt előálló eset, amelyben bizonyos információfolyamok egyszer s mindenkorra leállnak a hálózatban. A jelenség jól illusztrálható a közúti körforgalomban lejátszódó hasonló események példájával. Ha az elsőbbségi szabály a körforgalomba belépő forgalmat részesíti előnyben, akkor torlódás léphet fel. A forgalom csak akkor indulhat meg újra, ha a szabályokat megváltoztatjuk. A csomagkapcsolt hálózatokban a helytelen puffer-elosztás és a rossz prioritási szabályok hasonló befulladásokat okozhatnak.

bérelt vonal: Olyan különvonal (általában telefonvonal) a hálózaton, amelyet a nyilvános Internet szolgáltatók a bérlő rendelkezésére bocsátanak egy bizonyos havi összeg fejében. Ez a vonal teljes sávszélességében (átlagosan 56000 és 64000 bps) csak a bérlő rendelkezésére áll. Olyan ez, mintha önnek otthonról közvetlen Internet elérése lenne, azaz nem kellene minden esetben feltárcsázni az Internet szolgáltató számát, majd megvárni, amíg a modem csatlakozik a másik végponthoz: egyszerűen állandóan él a vonal, felemeljük a kagylót, és lehet beszélni. A legáltalánosabb felhasználása a kis kiterjedésű helyi hálózatok Internetbe csatlakoztatásánál jelentkezik.

big endian: Angol kifejezés. Olyan számítógépes rendszer (általában nagyszámítógép), ahol az adatokat úgy tárolják, hogy a legértékesebb helyiértékű byte kerül legelőre, ellentétben a little endian típusú rendszerekkel. A TCP/IP hálózatoknál a szabvány a kommunikációra nézve a big endian típust írja elő.

bináris állomány: Tulajdonképpen minden állomány bináris, hiszen a számítógépek kettes számrendszerben dolgoznak. Az általánosan elterjedt szóhasználat azonban megkülönbözteti a csak szöveget, azaz szabványos karaktereket tartalmazó állományokat azoktól, amelyekben speciális vezérlőkarakterek is előfordulnak. Bináris állományban a szabványos ASCII karakterkészletben nem szereplő karakterek is szerepelnek. Ilyen lehet például egy végrehajtható program, vagy egy grafikát, hangot tartalmazó állomány is.
Amennyiben az Interneten keresztül továbbítunk állományokat a File Transfer Protocol segítségével, akkor bináris állományok esetén a tranzakció megkezdése előtt be kell gépelni a binary parancsot, ugyanis alapértelmezésben csak az egyszerű szöveges állományok továbbítása lehetséges (ez azt jelenti, hogy az FTP 7 bites információegységekben méri az adatokat).

bit: Angol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy).
Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet)
A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG).

bithibák: Az adatátvitel és a kommunikáció fontos kérdése az átvitel során fellépő hibák kezelése. A rétegfelosztást figyelembe véve ezt az alsó három rétegben kell megoldani. Az első hibakezelést a fizikai rétegben, a bitek és karakterek átvitelénél kell megoldani. A vonalakon fellépő hibákat különböző fizikai jelenségek okozzák: termikus zaj, a vonalakat kapcsoló berendezések impulzus zaja, a légköri jelenségek (villámlás) okozta zajok. A zajok időtartamából következően lehetnek egyedi és csoportos bithibák. A gyakoribb esetben a hibák fennállási ideje általában egy bit átviteli idejének a többszöröse, ezért ezek a hibák csoportosan, hibacsomók formájában jelentkeznek. Mivel az adatátvitel blokkos (keretes) formában történik, ezért az eredmény egy-egy blokk tönkremenése.

bitorientált átvitel: Az összeálított keret átvitelénél két csomópont között, amennyiben a bitfolyam bitjeit bitenként értelmezzük, bitorientált átvitelről beszélünk, ami általános információ átvitelekor rugalmasabb megoldás.

bitorientált eljárás: A hálózatok elterjedésével a szöveges jellegű információk mellett más jellegű információk átvitele is szükségessé vált, sokszor eltérő szóhosszúságú és adatábrázolású számítógépek között. Ezért a bitcsoportos átvitel helyett a tetszőleges bitszámú üzenetátvitel került előtérbe, ezek a bitorientált eljárás-ok. Az átvitel a legtöbbször sorban, bitenként történik.

BMP: A Microsoft cég által létrehozott Microsoft Windows bittérképes képformátum. A BMP az IBM PC kompatíbilis számítógépek igen elterjedt képformátuma, amely a képről minden fontos információt tárol. Tömörítést nem használ, a BMP állományok mérete éppen ezért viszonylag nagy. A BMP állományok az OS/2 bittérképes formátumot is jelölhetik, amely a Windows változatból ered.

BNC: Vékony koax kábelezés esetén a jelek visszaverődésének megakadályozására a végpontokat a kábel hullámellenállásával megegyező értékű 50 Ohm -os ellenállással kell lezárni. Mivel a számítógépek sorosan fel vannak fűzve a kábelre, a csatlakoztatást oly módon lehet megvalósítani, hogy a koaxiális kábelt egyszerűen kettévágják a két végére ún. BNC csatlakozót szerelnek, és egy ún. T csatolót illesztenek be ez csatlakozik a számítógép hálózati kártyájára.

bind: UNIX hívás. Azért, hogy egy távoli felhasználó összeköttetés kérést küldhessen egy socketnek, a socketeknek névvel (TSAP címmel) kell rendelkezniük. A socketekhez neveket a bind hívással rendelhetünk. Ezután a neveket valamilyen módon ismertté kell tenni, és a távoli felhasználók máris megcímezhetik azokat.

bounce: Angol szó, jelentése: visszapattan. Az elektronikus levelezéssel kapcsolatos fogalom. Amennyiben egy elektronikus levél nem tud a címzetthez eljutni, akkor a rendszer a küldő címére visszairányítja azt. Ilyenkor a levél fejlécében több soros magyarázatot találhatunk arra, hogy merre ment a levél, és mi volt a hiba forrása.

böngésző: A böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Netscape Navigator, a Microsoft Internet Explorer és a Mozilla. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk.

BPS: Bits Per Second (bit per secundum)

bridge: A híd (bridge) két hálózat adatkapcsolati szintű összekapcsolását végzi. Egy Ethernet és egy vezérjeles sínű hálózat között a híd teremti meg a kapcsolatot. Lényegében egymásba átalakítja az eltérő keretformátumokat. Lényegében egy kommunikációs számítógép.

BSD: A Berkeley Software Distribution rövidítése. A BSD a unix operációs rendszerek egyik fajtáját jelöli, amelyet a University of California, Berkeley fejlesztett ki. A BSD nagy mértékben elősegítette az Internet fejlődését, elterjedését, hiszen egy kormánnyal kötött szerződés alapján a TCP/IP protokollokat integrálta a unixba. A programcsomagot aztán az egyetemeknek osztotta szét. Jelentős újítása volt a socket fogalom megjelenése, amelynek segítségével az alkalmazói programok egyszerűen tudtak kommunikálni a TCP/IP protokollokkal. Az egyetem ma már nem támogatja a rendszer fejlesztését.

bug: Angol szó, jelentése: bogár. Informatikai-számítástechnikai zsargonban a programokban lévő hibát, zavart jelenti. Akkor mondjuk, hogy egy program "bugos", ha valamilyen tesztadatra nem a megfelelően működik. Ilyeneket mindenki tapasztalt már, amikor "kedvenc" operációs rendszerének grafikus felülete a két-három program egyidejű futása miatt hirtelen elszáll, (a képernyő) befagy. A programok különböző verzióinak hibáit általában dokumentálják, és igyekeznek kijavítani (több-kevesebb sikerrel). Elfogadott egy hibás program kibocsátása, ha a hibák csak egyes nagyon szűk, ritkán használt területen jönnek elő. Egyébként a kifejezést az egyik első informatikus, Grace Murray Hopper, az amerikai tengerészetnél szolgáló egyik hölgy, találta ki. Hopper a II. világháború alatt az ENIAC nevű számítógépen dolgozva egy rovart csapott agyon, amely az egyik elektroncsőben okozott zárlatot.

byte: Angol szó, az információ nagyobb egységét, belőle 8 bitet jelöl. Például 8 eldöntendő kérdésre adott válasz összesen 8 bit, azaz 1 byte információt hordoz, de általában ennyi információ kell egy karakter/betű meghatározásához is (tehát nagyjából mondhatjuk, hogy egy betű egy byte adat). Egy gépelt oldalon átlagosan 2 kilobyte-nyi szöveg jelenik meg. Sok számítógépen byte-nak nevezik a legkisebb információegységet is. Magyarul elterjedt írásmód még a bájt is. 1 kilobyte szokásos rövidebb írása 1 KB, 1 kilobit esetén pedig 1 Kb (1 megabyte = 1 MB, 1 gigabyte = 1 GB).
Az Internettel kapcsolatos szövegkörnyezetben a 8 bites byte kifejezésére az oktet szót használják, mert léteznek olyan számítógépek, amelyek alapegysége - legkisebb megcímezhető információegysége - nem 8 bit, hanem például 12.