Szótár - T

T csatoló: Vékony koax kábelezés esetén a jelek visszaverődésének megakadályozására a végpontokat a kábel hullámellenállásával megegyező értékű 50 Ohm-os ellenállással kell lezárni. Mivel a számítógépek sorosan fel vannak fűzve a kábelre, a csatlakoztatást oly módon lehet megvalósítani, hogy a koaxiális kábelt egyszerűen kettévágják. A két végére ún. BNC csatlakozót szerelnek, és egy ún. T csatolót illesztenek be. Ez csatlakozik a számítógép hálózati kártyájára.

talk: Angol szó, jelentése: beszélgetés. A talk egy olyan program neve, amely a hálózat két felhasználója között interaktív — azaz élő — kommunikációt valósít meg. Az elektronikus levelezéssel ellentétben itt a felhasználók egy időben ülnek a termináluk előtt, és amit az egyik felhasználó begépel, azt a másik rögtön látja a saját terminálján — azonnal válaszolhat rá. Hasonlít az IRC-re azzal a különbséggel, hogy itt nincsenek csatornák, és a beszélgetésben részt vevők száma is korlátozott.

távolsági hálózat: A távolsági hálózatok (WAN) olyan számítógépes hálózatok, amelyek száz kilométernél nagyobb távolságokat hidalnak át. Ilyen például az oktatási intézmények, bankok, cégek, országok közötti hálózat.

távhívó központok: Ha nem azonos helyi központhoz tartoznak az előfizetők, akkor a kapcsolat kialakításában a távhívó központok játszanak fontos szerepek. A helyi központok több vezeték-párral (nevük: helyközi trönk) kapcsolódnak a távhívó központhoz Ezeken keresztül a helyi központok közötti információcsere valósul meg. Természetesen a két előfizető távhívó központon keresztüli összekapcsolása csak akkor lehetséges, ha mindkét előfizető helyi központja ugyanazon távhívó központhoz kapcsolódik. Ha a távhívó központ nem közös, akkor az összeköttetés kialakítása a kapcsolóközpont hierarchia következő szintjén történik. Ezek a magasabb szintű kapcsoló központok segítségével valósulnak meg.

TCP (Transmission Control Protocol):

TCP csomag

Amikor az ARPANET Internetté vált, amelyben már számos LAN, rádiós csomagszóró alhálózat; valamint több műholdas csatorna is működött, azaz a végpontok közötti átviteli megbízhatóság csökkent. Ezért egy új szállítási protokollt,- a TCP-t (Transmission Control Protocol - átvitel vezérlési protokoll) vezettek be. A TCP tervezésénél már figyelembe vették azt, hogy megbízhatatlan (az OSI terminológia szerint C típusú) alhálózatokkal is tudjon együttműködni. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját (IP) is.
A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 kbájtos darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól független datagramokként küldi el. A hálózati réteg sem azt nem garantálja, hogy a datagramokat helyesen kézbesíti, sem a megérkezett datagramok helyes sorrendjét. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelve szükség szerint újraadja őket, illetve hogy helyes sorrendben rakja azokat össze az eredeti üzenetté. Minden TCP által elküldött bájtnak saját sorszáma van. A sorszámtartomány 32 bit széles, vagyis elegendően nagy ahhoz, hogy egy adott bájt sorszáma egyedi legyen.

telnet: A telnet elsősorban egy protokoll - mégpedig a távoli bejelentkezés protokolljának - neve, de így hívják az ezt megvalósító programot is. A telnet protokoll azt írja le, hogy a számítógép-hálózatokban hogyan lehet egy távoli kiszolgáló szolgáltatásait igénybe venni. A telnet program segítségével be tudunk jelentkezni a hálózat más számítógépeire - természetesen ez csak akkor lesz sikeres, ha ott rendelkezünk felhasználói azonosítóval. A bejelentkezés után úgy dolgozhatunk, mintha az adott számítógép előtt ülnénk.

terminál: A terminál olyan eszköz, amelynek segítségével a felhasználó a kiszolgálóval kommunikálhat. A legegyszerűbb esetben ez egy billentyűzet — adatbevitelhez — és egy monitor — eredmények megjelenítése — együttesét jelenti. A terminálok kezdetben karakteres alapúak voltak, ami azt jelentette, hogy csak karaktereket adtak és vettek. A betűk kiemeléséhez speciális karaktersorozatokat használtak. A terminálok ma is fontosak, hiszen egyes hálózati kiszolgálókhoz csak ilyen módon csatlakozhatunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogadó oldalnak — amennyiben az nem terminálterminálként kell működnie, mintegy annak működését utánozva, emulálva. Ekkor beszélünk terminál-emulációról.

terminál-emuláció: A terminál-emuláció annak az eljárásnak a megnevezése, amelynek során egy eszköz egy terminál működését utánozza. Erre akkor lehet szükség, amikor hálózatba kötött számítógép — nem terminál — egy olyan kiszolgálóval akar kapcsolatba lépni, amely kizárólag terminálokkal való kapcsolatokat kezel. A sikeres kommunikáció érdekében a szolgáltatást igénylő gépnek — azaz a kliensnek — terminálfunkciókat kell végrehajtania. A leggyakoribb terminál-emulációk között szerepel a VT100, VT102, ANSI és TTY terminálok emulációja.

terminál vezérlő (terminal controller): Sok alkalmazásnál a kapcsolódó kommunikációs vonalak jóval drágábbak a vonalhoz kötött berendezésnél. Sokszor megengedhető például, hogy egyetlen kommunikációs vonalon több terminál osztozhasson. A megoldás a terminál vezérlő (terminal controller) amely a hozzá kapcsolódó terminálcsoporttól érkező adatokat egyetlen vonalon továbbítja, valamint fordítva: a vonalról érkező adatokat a terminálcsoport felé küldi tovább.

Terminálvezérlők kapcsolása

TIFF: A TIFF (Tagged-Image File Format) a Aldus, MicroSoft és a NeXT cégek által létrehozott képformátum. A TIFF formátum a különböző alkalmazások közötti képcsere megkönnyítésére született. Ezen képformátum által használt tömörítés megegyezik a GIF formátuméval, azzal az eltéréssel, hogy másfajta színkódoló rendszert használ.

time server: Olyan kiszolgáló (szerver), amely a megfelelő protokollokon keresztül (pl. NTP, DTSS) a hozzá forduló klienseknek továbbítja a koordinált világidőt (UTC). Az elsődleges time server valamilyen egyéb eszköz (pl. műholdvevő) segítségével szinkronizálja magát.

token ring: A létező többféle gyűrű kialakítások közül a 802.5 által szabványosítottat vezérjeles gyűrűnek (token ring) nevezik. a fizikai rétegben a 1, 4 vagy 16 Mbit/s-os sebességre alkalmas árnyékolt sodrott érpárt használ. Az IBM verziója, akárcsak a legtöbb vezérjeles gyűrű, 16 Mbit/s-os sebességen működik. A jeleket a különbségi Manchester-kódolással kódolják. A magas és alacsony logikai értékeket 3,0-4,5 V közötti pozitív, ill. negatív jelek képviselik. Rendesen a különbségi Manchester-kódolás magas-alacsony és alacsony-magas váltásokat használ a bitek jelzésére, de a 802.5 bizonyos vezérlőbájtokban (pl. keretek elejének és végének jelzésére) alacsony-alacsony és magas-magas átmeneteket is használ. Ezek a nem adat jellegű jelek csak egymást követő párokban fordulnak elő azért, hogy ne idézzenek elő egyenfeszültségű komponenst a gyűrűn.

TOP: (Technical and Office Protocol - technikai és hivatali protokoll). Irodaautomatizálásra szánt megoldás. Valós idejű működést nem követel.

topológia: A hálózat összekapcsolási struktúráját jelenti.

torlódás: Ha egyes hálózatrészek túltelítődnek akkor a csomagok mozgatása lehetetlenné válhat. Azok a várakozási sorok, amelyeknek ezeket a csomagokat be kellene fogadniuk, állandóan tele vannak. Ezt a helyzetet nevezzük torlódásnak (congestion). A torlódás a csomaghálózatokban olyan állapot, amelyben a hálózat teljesítménye valamilyen módon lecsökken, mert a hálózatban az áthaladó csomagok száma túlságosan nagy. A teljesítménycsökkenés jelentkezhet oly módon is, hogy a hálózat átbocsátóképessége (throughput) lecsökkent, anélkül, hogy a hálózat terhelését csökkentenénk, vagy pedig abban, hogy a hálózaton áthaladó csomagok késleltetése megnőtt. A teljesítménycsökkenés ezen jellegzetes tünetei többnyire együtt lépnek fel. A torlódás lehet helyi jellegű, amikor a jelenség a hálózatnak csak bizonyos részét érinti, vagy súlyosabb, mikor az egész hálózatra kihat. A torlódás szélsőséges esetben olyan is lehet, hogy a forgalom egészen vagy csaknem egészen megbénul, amikor a hálózat egyáltalán nem vagy csak kevés adatot kézbesít a rendeltetésre és fogad el a forrástól. Nem lehet kérdéses, hogy ez olyan végzetes helyzet az adatátviteli hálózat számára, amelynek bekövetkezését bármi áron el kell kerülni.

többmódusú üvegszálak: amikor az üvegszálban az adóból kibocsátott számos fénysugár ide-oda verődik. Az ilyen optikai szálakat többmódusú üvegszálnak (multimode fiber) nevezik.

tömörítés: A tömörítés alatt egy olyan eljárást értünk, amely adatokat — általában állományokat — alakít át más formátumra abból a célból, hogy kisebb helyen tárolja ugyanazon információt. Többféle tömörítési eljárás ismeretes, ezek elsősorban hatékonyságban (milyen kicsire tömörít) és gyorsaságban (milyen gyorsan tömörít) térnek el egymástól. A tömörítés legkézenfekvőbb módszerei azok, amelyek az adat ismétlődő részeit lerövidítik, az ismétlődés számát feljegyzik — például a bbbaaababbb karaktersorozat tömörítve így nézhetne ki: 3b3aba3b.
A tömörített állományok nevei általában az adott eljárást megvalósító program rövidítését viselik. A legelterjedtebbek: arj, gz, zip, Z,

transzponder: A műholdakon lévő transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve visszasugározzák.

trönk: Telefonhálózatoknál a helyi központok több vezeték-párral (nevük: helyközi trönk) kapcsolódnak a távhívó központhoz.

tűzfal: A számítógépes hálózatokban a tűzfal egy olyan kiszolgáló (számítógép vagy program), amelyet a lokális és a külső hálózat közé, a csatlakozási pontra telepítenek, hogy az illetéktelen behatolásoknak ezzel is elejét vegyék. Ezzel együtt lehetővé teszi a kifelé irányuló forgalom ellenőrzését is. A tűzfal akkor alkalmazható hatékonyan, ha a teljes kifelé menő forgalom ezen keresztül zajlik le.

Vissza
Előre