Szótár - V

vámpír csatlakozó: A vastag kábeleknél a számítógép-csatlakoztatás módja az ún. vámpír csatlakozóhasználata. Az ilyen rendszerű csatlakozás kialakítási módja a következő: a kábelbe egy rendkívül pontos mélységű és szélességű lyukat fúrnak. A lyuknak a rézmagban kell végződnie. Ebbe a lyukba kell becsavarni egy speciális csatlakozót (ez a vámpír csatlakozó) , amelynek végül is ugyanaz a célja mint a T csatlakozónak, csak nem kell elvágni a kábelt. A vámpír csatlakozókat csak a kábel jelölt, meghatározott pontjain lehet elhelyezni.

VBR - Variable Bit Rate: Az alkalmazások egyik alapvetően digitális átvitelt biztosító átvitele, amely változó bitsebességet biztosító átvitel. Változó adatátviteli sebességet igényel az interaktív szöveg és képátvitel. Ilyenkor sokszor lökésszerűen egy állandó bitsebességű átvitel zajlik, amit hosszabb szünet követ. Video átvitelnél is elegendő csak a kép teljes változásakor átvinni a képet, közben csak a változásokat. Az ATM-et (Asynchronous Transfer Mode) VBR típusú adatátvitelre tervezték.

vételi ablak: A csúszóablakos protokollban a VEVŐ egy vételi ablakot (recieving window) tart fenn, amely az elfogadható keretek sorszámait tartalmazza. Bármelyik ablakon kívüli keret érkezésekor az eldobódik. Ha a k-adik keret érkezik, akkor rá a nyugta a következő két feltétel teljesülése esetén lesz visszaküldve: 1. A k-adik keret még nem lett nyugtázva. 2. Minden keretet az elsőnek várt (az ábrán a 6.) és a k-adik között már vettünk.

vezérjeles gyűrű = token ring

vezérjeles sín: a gyűrű mint fizikai topológia kevéssé illeszkedik a futószalagok egyenes vonalú kialakításához. Ezért egy olyan kialakítást szabványosítottak, amely fizikailag lineáris buszkialakítása miatt üzenetszórásos módot használ (azaz a gyűrűtől eltérően nem pont-pont kapcsolati módon dolgozik). Logikailag azonban gyűrű felépítésű. Elnevezése: vezérjel busz, vagy vezérjeles sín. A logikai gyűrű szervezés azt jelenti, hogy minden állomás ismeri a bal és a jobb oldali állomásának a címét. Ez a szomszédság nem a fizikai elhelyezkedés, hanem a gyűrűben elfoglalt logikai elhelyezkedés szerinti. Amikor a gyűrűt elindítják, elsőként a legmagasabb sorszámú állomás küldhet üzenetet. A küldés után átadja a küldés jogát a közvetlen szomszédjának, amit egy speciális keret a vezérjel (token) képvisel. Ez a vezérjel a logikai gyűrű mentén jár körbe, állomásról állomásra. Küldési joga csak a tokent birtokló állomásnak van, ezért ütközés nem jöhet létre. A gyűrűhöz csatlakozó állomások minden üzenetet vesznek, de csak a neki szólót veszik figyelembe.

vezérlőállomás: Az IBM BISYNC-nél a többpontos üzemmód kialakításnál a csatorna közös használatát felügyelni kell, és ezt a vezérlőállomás végzi, amely a legtöbbször egy számítógép. Ez lekérdezéssel (polling) kérdezi a többi állomást, hogy van-e üzenetük. A lekérdező üzenet az ENQ karakterből és az állomás címéből áll. A lekérdezéssel a kiválasztott állomás adóvá válik, és elküldi üzenetét a vezérlőállomásnak, majd az adásának befejezését az EOT karakter küldésével tudatja. Ezt a vezérlőállomás véve újabb lekérdezést indíthat el. Két állomás közötti üzenetváltás ilyen módon csak a vezérlőállomáson keresztül lehetséges, azaz a BYSINC ún. centralizált többpontos vagy más néven multidrop rendszer.

BYSINC többpontos üzemmód

vezérlőkarakterek: a megjelenítés vezérlésére, formájának kialakítására, valamint az információcsere vezérlésére szolgálnak. A vezérlőkaraktereket három kategóriába soroljuk: — információcsere vezérlők, — formátumot befolyásolók — információ elkülönítők. Az első 32 karakter, és az utolsó DEL karakter tartozik ezekbe a kategóriákba.

viszonyréteg (session layer): Az OSI-modellben közvetlenül a szállítási rétegre épül. Ez a réteg azt teszi lehetővé, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesíthessenek egymással. Lényegében közönséges adatátvitelről van szó, amihez néhány kényelmes szolgáltatást adtak hozzá. Ilyen például az úgynevezett kölcsönhatás-menedzselés, ami vezérli, hogy a két oldal egyszerre ne próbálkozzon ugyanazzal a művelettel.

virtuális áramkör: Az összeköttetés alapú hálózatoknál az összeköttetést virtuális áramkörnek (VÁ) szokták nevezni. A forrás és a cél között felépült állandó úton vándorolnak a csomagok, de egy fizikai közeget egyszerre több virtuális kapcsolat használhat. Virtuális áramkörök használatakor nem kell minden egyes csomagra forgalomszabályozási döntést hozni. A forgalomszabályozás az összeköttetés létesítésének a része, vagyis kiválasztásra kerül a forrást és a célt összekötő útvonal, amelyen lezajlik az összeköttetés forgalma. Az ilyen módon felhasznált virtuális áramkör az összeköttetés bontásakor megszűnik. A virtuális áramkörök kialakításához minden csomópontnak fenn kell tartani egy olyan táblázatot, amely bejegyzései a rajta keresztül haladó éppen használt virtuális áramkörök jellemzőit (honnan jött—hova megy) tartalmazzák, és az azonosításukra egy sorszámot használnak. Minden hálózaton keresztülhaladó csomagnak tartalmaznia kell az általa használt virtuális áramkör sorszámát. Amikor egy csomag megérkezik egy csomóponthoz, az tudja, hogy melyik vonalon jött, és mi az általa használt virtuális áramkörének sorszáma. A tárolt táblázatából ezek alapján ki tudja olvasni, hogy melyik csomópont felé kell továbbküldeni.

virtuális hívás: (VC=virtual call). A csomagkapcsolású hálózatok egyik alapvető csomagtípusú szolgálata. A PVC rövid időre kapcsolt összeköttetés, ideiglenesen kialakított megfelelője.

X.25 Virtuális hívás

A három fázis: a hívás felépítése, adatátvitel és lebontás a csomagok segítségével történik. A forgalomvezérlés, ami megakadályozza hogy az egyik oldali gyorsabb DTE-DCE interfész elárassza csomagjaival a másik oldalt, a már megismert és csomagszinten alkalmazott csúszóablakos átviteli technikával történik. A vételi és adási ablakok mérete 8 illetve 128 lehet.

visszaverődés: Üvegszálaknál a fényveszteség egyik forrása a két közeg határán bekövetkező visszaverődés (reflexió). Ez a hatás a határfelületek gondos összeillesztésével minimálisra csökkenhető.